külföldi alapok

Kockázatos követni a jegybankokat a guru szerint

A Pimco vezetője, Mohamed El-Erian legújabb befektetői előrejelzésében meglehetősen pesszimista képet festett a következő évekről, mint írták, a fundamentumoktól tartósan elszakadó eszközárak miatt a kockázati kitettség csökkentését javasolják. A jegybankok mesterségesen felpumpálták az árfolyamokat, a friss programoknak viszont egyre kisebb hatása lesz, és ha rossz hírek érkeznek a gazdaságból, akkor nagyobb esésekre is felkészülhetünk. A szakember szerint pontosan ezért nem szabad feltétlenül hinni a jegybankoknak, az arany piacán bekövetkezett esés is azt bizonyítja, hogy érzékeny időszakot élünk - írja a Bloomberg.

Hátat fordítanak Kínának a befektetők

Ma publikálta a Merrill Lynch az alapkezelői felmérését, ebből kiderült, hogy az alapkezelők pesszimisták a kínai gazdaságot illetően, ezért mindent megtesznek, hogy a régióból kivonják a pénzüket, de még azokat az eszközosztályokat is kerülik, amelyek Kínára vannak utalva, így például a nyersanyagokat. Ha potenciális célpontot kell keresni, akkor a fejlett piaci részvények lehetnek a befutók, különösen Európában és Japánban, ahol még mindig jó lehetőségeket találhatunk. A kötvénypiac is tartogat természetesen jó beszállási pontokat, ugyanis az alacsony inflációs környezetben a kamatok emelkedésére nem nagyon kell számítani - írja a MarketWatch.

Equilor: a részvénypiacon érdemes keresgélni

A globális jegybanki likvidtásbőség a kockázatosabb eszközök felé tereli a befektetőket, a fejlett piaci részvények és a kockázatosabb vállalati- és államkötvények voltak igazán nyertesei az utóbbi hónapoknak. A magyar kötvénypiac szintén profitálni tudott a hozamvadászatból, a részvénypiac viszont nem tudott magára találni, mind a régióhoz, mind a fejlett piacokhoz képest alulértékeltnek számítunk. Az Equilor sajtóreggelijén elhangzottak szerint a magyar piacon a kamatcsökkentés folytatódhat, a forintos hozamok esetében nincs akkora potenciál, mint a devizás vállalati kötvényekben. A hazai részvénypiacon az egyik nagy kedvenc a brókercégnél a Richter, amely a magasabb forgalom miatt novemberben visszakerülhet az MSCI indexekbe, ami jelentős árfolyam-emelkedést indukálhat.

Soros megint figyelmeztet

Olaszország nem irányítja saját sorsát, hanem az Európai Unió lépéseitől függ sorsa - vélekedett minap egy beszédében Soros György. A milliárdos befektető szerint éppen ezért nem dőlhet hátra Olaszország. Úgy véli, hogy a megszorítások korszakának vége.

Görög bankrészvényekre játszanak a profik

Több nagyobb fedezeti alap is részt venne a görög bankok feltőkésítésében, a trojka ugyanis olyan megoldást talált, amely óriási nyereséget hozhat a befektetők számára. Az ország egyik legnagyobb hitelezője, az Alpha Bank júniusban várhatóan lezárja a részvénykibocsátást, ráadásul a kibocsátáshoz társítva olyan speciális warrantok is forgalomba kerülnek, amelyek korlátozott kockázat mellett többszörös tőkeáttételt tesznek lehetővé. Például, ha a bankpapírok árfolyam 50%-kal emelkedik, akkor a warrant akár 400%-os értéknövekedést is felmutathat - írja a Financial Times.

Kétségbeejtő: Tovább adják a régiónkat

A május 8-án zárult hét során ismét friss pénzek érkeztek a feltörekvő piaci részvényalapokba, ez volt zsinórban a második olyan hét, amikor tőkebeáramlás volt tapasztalható. Összesen 330 millió dollárnyi tőke áramlott a feltörekvő részvényalapokba, szemben az előző heti 573 millió dolláros beáramlással. A hazánkat is magába foglaló CEEMEA régió esetében immár 14 hete tart a tőkekivonás, míg a latin-amerikai régió esetében az idei év második legnagyobb tőkekivonása következett be.

Eltiltást és pénzbírságot kapott a nyakába a guru

A válság kitörésekor igazi sztárrá vált Philip Falcone az utóbbi években inkább negatív hírekkel került a címlapokra. A helyzet 2012 nyarán fordult igazán rosszra, amikor az amerikai tőzsdefelügyelet több ügyben is vádat emelt ellene. A tárgyalások eddig tartottak, a megegyezés alapján 18 millió dollárt kell Falconénak és az általa vezetett Harbinger Capitalnak fizetnie. Ennél sokkal nagyobb érvágás, hogy két évre eltiltották a szakembert a tanácsadástól, ami egyben azt is jelenti, hogy a cég forrásgyűjtésbe nem foghat. Az egykor 26 milliárd dollárt kezelő cég ma már mindössze 3 milliárd körüli vagyont kezel, és nagy kérdés, hogy a maradék befektetők meddig tartanak ki a cég mellett - írja a Wall Street Journal.

Kevesebbel kell beérniük a jövőben a befektetőknek

A magánnyugdíjpénztárak államosítása az Aegon Alapkezelőt is hátrányosan érintette, azonban a régiós vagyonkezelési fókusz a hazai vagyonvesztés hatásait mérsékelni tudta. Jelenleg 7 régiós országot szolgál ki az alapkezelő, amelynek stratégiájában fontos szerepet kapnak az abszolút hozamú alapok. A riválisoknál megfigyelhető tendenciával ellentétben viszont ma már nem sztár menedzserekre bízzák az alapokat, hanem egy csapatra - mondta el Kadocsa Péter elnök-vezérigazgató. A szakember szerint az alapok értékesítésének kedvez a környezet, bár a visszatekintő hozamok esése elkerülhetetlen, így a nehézségek csak ezután következnek. Az alapkezelőnél az ügynökön keresztüli közvetlen befektetési alap-értékesítés és az online platformon való elérés is megoldott, bár egyelőre a tömeges értékesítésre még várni kell. Ehhez az kellene, hogy az ügyfelek otthonosan mozogjanak a befektetési alapok szektorában.

Szétkapkodják a befektetők a vállalati kötvényeket

A vállalati kötvénypiac az aranykorát éli a bankok visszafogott hitelezési aktivitása miatt. A bóvli kategóriás cégek csak Európában május első hetében 5,6 milliárd eurós kibocsátást vezényeltek le, ami minden idők harmadik legjobb hetét jelentette. Az év eleje óta a teljes kibocsátás a Delaogic szerint 57 milliárd dollár volt, ami kétszerese a tavalyinak. A befektetők egyszerűen megvesznek a papírokért, a hozamok a Japán jegybak lépése óta historikus mélységbe csökkentek, de még ezeken a szinteken is érdemes megvásárolni a bóvli kötvényeket a hozamvadász ügyfeleknek. Egyes szakértők buborék kialakulására figyelmeztetnek, és aggodalmukat fejezték ki, ezzel viszont egyelőre a befektetők nem foglalkoznak - írja a Financial Times.

Rekord tőkebeáramlás az alternatív eszközosztályban

Kimagasló negyedévet tudhat maga mögött az európai befektetési alapszektor, a friss adatok szerint rekord (7,3 milliárd eurós) tőkebeáramlást láthattunk az alternatív alapoknál. A befektetők az alacsony kamatkörnyezetben minden lehetőséget megragadnak, hogy megfelelő hozamot érjenek el, a fedezeti alap stratégiák, köztük is az abszolút hozamra törekvő nagy népszerűségnek örvendenek. A legtöbb pénz az abszolút hozamú kötvényalapokba érkezett, amely 2012-ben is abszolút slágernek számított a piacon - írja az Investment Europe.

Két alapkezelő reménykedik a magyar piacban

Márciusban a régiós részvénypiacokon aktív alapkezelők semleges súlyozást tartottak fent a magyar piacon, míg a benchmark szerint a portfólió 2,2%-át kellett volna magyar papírokban tartani, addig az átlagos súly 2,3% volt. Az alapkezelők többsége pesszimista a magyar piacot illetően, 19 alap közül 15 alulsúlyoz bennünket. Valójában két nagyobb szereplő van, amelyek még kitartanak, a BlackRock és a Templeton. Nagy kérdés viszont, hogy meddig mennek széllel szemben, márciusban például az Allianz, a Deka, az East Capital és Pictet is nagyobb mértékben csökkentette a magyar kitettségét. A korábbi tapasztalatok alapján drámai portfólió-átrendezésre már nem kell felkészülni, csakhogy bármikor megtehetik, hogy fokozatosan átsúlyoznak más országokba, például a sokak által kedvelt Törökországba.

Leleplezték a csalást - Óriásit bukott az állam és a befektetők

Aligha fogják viszontlátni a pénzüket a már megszűnt Macrogamma által korábban kezelt MAG és NAP ingatlanalapok befektetői, előbbi árfolyama 2012. december óta nullán áll, míg utóbbié a 10 ezer forintos névérték mellett 1552 forinton. Alapvetően nyugdíjpénztárak vásároltak a befektetési jegyekből, azonban a visszalépések miatt 2011 közepétől már a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap volt az egyik fő befektető. A drasztikus tőkevesztés két okra vezethető vissza, egyrészt a hazai ingatlanpiac összezuhanására, másrészt az alapkezelőnél feltárt csalásra. A Kehi közel két hete tett feljelentést az ügyben, az ügyészség pedig a napokban megindíthatja a hivatalos nyomozást. A feltárt visszaélések szerint az alapokba kerülő ingatlanokat szinte kivétel nélkül egy közbülső (offshore) cég közbeiktatásával vásárolták meg, amelyért a piaci árnál jóval többet adtak, így szivattyúztak ki óriási összegeket az alapokból. A csavar az egészben, hogy az APEH már 2011 elején talált visszásságokat az ingatlanértékesítésekhez köthető áfa-visszaigénylés kapcsán, sőt a PSZÁF is tett feljelentést bűncselekmény gyanúja miatt 2011 márciusában.

Áprilisban kevésbé vették az ETF-eket a befektetők

A friss adatok szerint a tőzsdén kereskedett alapok vegyes képet mutattak értékesítés szerint áprilisban, a kötvény- és részvényalapokat vásárolták a befektetők, az arany alapoknál viszont inkább eladóként voltak jelen. A hónap során 10,3 milliárd dollár volt a tőkebeáramlás, míg az év eleje óta már 80 milliárd dolláros plusznál tartunk. A befektetők alapvetően a rövid kötvényalapok és a fejlett piaci részvényalapokat keresik, a nyersanyagoktól inkább elfordulnak, különösen igaz ez az aranyra - írja az Investment Europe.

Újabb pofon a részvényalapoknak

A szerdán zárult hét során friss pénzek érkeztek a feltörekvő piaci részvényalapokba, ezzel egy négy hete tartó kiáramlási sorozat szakadt meg. Összesen 573 millió dollárnyi tőke áramlott a feltörekvő részvényalapokba, szemben az előző heti 2,1 milliárd dolláros kivonással, ami az idei év legnagyobb tőkekiáramlását jelentette. A hazánkat is magába foglaló CEEMEA régió esetében immár 13 hete tőkekivonás figyelhető meg. A feltörekvő piaci kötvényalapok ismét tőkebeáramlással zárták a hetet, melynek mértéke messze meghaladta az 52 hetes átlagot.

Plotinus: a BVPS már 2440 forint

Április végi árfolyamok szerint a Plotinus BVPS-e 2440 forinton állt, ami jelentősen meghaladja a 2012 végi 1814 forintos értéket. A társaság 2013 első 4 hónapját nagyon jó teljesítménnyel zárta, különösképpen az április sikerült jól, amikor kétszer is rendkívüli közleményt tettek közzé a vagyoni helyzet pozitív irányú megváltozásáról.

A lejárt tőkevédett alapok harmada hozott csak reálhozamot

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete témavizsgálatot tartott a tőkevédett alapoknál, a háztartások körében nagyon népszerű konstrukció kapcsán kiderült, hogy viszonylag magas költséggel működtek az alapok, miközben a döntő többségük 2009-2012 között 5% alatti hozamot ért el. A mai sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a jegybanki alapkamat csökkenésével összhangban felértékelődő alappiacon további vizsgálatot terveznek, az év második felében a költségeket fogják vizsgálni, amely akár jogszabály-módosításokhoz is vezethet.

Befektetési alapok: így lehet átlag feletti hozamot csinálni

Talán meglepőnek tűnhet, de a Marketwatch publicistája, Mark Hulbert szerint a befektetőknek azokat a befektetési alapokat érdemes előnyben részesíteni, melyeknél a közelmúlt (1,3 és 12 hónap) hozamai kedvezően alakultak, függetlenül attól, hogy milyen volt a múltbeli hosszú távú teljesítmény. Ez a stratégia az elmúlt két évtizedben a piaci átlagot jelentősebben felülmúló hozamokat tudott produkálni.

A feltörekvő piaci tőzsdék vonzók a cégeknek

Az elmúlt évtizedben két válságot is megéltünk, amely a vállalatokra is hatással volt, az OECD adati szerint mind a tőzsdén megjelentő cégek száma, mind az elsődleges kibocsátások értéke visszaesett. Számos okra vezethető vissza a tőzsde népszerűségének csökkenése, nagyon sok az aktuális gazdasági helyzetben keresendő, az viszont nyilvánvaló, hogy az OECD országokban a vállalatok tőzsdére lépési hajlandósága és a befektetők részvények iránti kereslete is csökkent. A negatív tendenciákat némiképp ellensúlyozza, hogy a nem OECD országok, főként a nagyobb feltörekvő piaci országok körében egyre népszerűbb a tőzsdei megjelenés, a válság óta a globális IPO piacon 60%-os a részesedésük, míg a 90-es években ez az arány 20% alatt volt. Az OECD szerint nagy változásra nem is lehet számítani a közeljövőben, ami összhangban van az egyes régiók növekedési kilátásaival.

A forint gyengítése nálunk a visszájára sülne el

A nagyobb jegybankok közül utolsóként Japán csatlakozott a monetáris lazítás eszközéhez, amire azért is szükség volt, mert az árfolyam a jenből finanszírozott carry trade visszaesésével összhangban 2007-2011 között jelentősen felértékelődött. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója a mai napon tartott sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy devizaháborúról nincs szó, mindenki próbálja a belső fogyasztást feltámasztani, ennek egyik következménye, hogy az árfolyamok egyes esetekben gyengülési nyomás alá kerülnek. Az egyik fő probléma a jegybanki élénkítési versennyel kapcsolatban, hogy eszközár-buborékok alakulhatnak ki, ami megágyaz egy újabb válságnak. A magyar piacra kitérve a szakértő elmondta, hogy nálunk racionálisan nem lehetett cél a deviza erőteljes gyengítése, mert annak hatásai többségében negatívak lennének.

Belevett a februári dollárkötvénybe a Templeton

A március végi adatok alapján a Templeton 10 milliárd dollárról 10,3 milliárd dollárra emelte a magyar kitettségét, a portfólióban viszont 6,3%-ról 5,9%-ra csökkent a magyar papírok részaránya. Az államadósság tizedét birtokló alapkezelő nagyobb kötvényalapjai komoly tőkét vonzottak magukhoz az utóbbi három hónapban, így bőven volt lehetőség arra, hogy a februári 3,25 milliárd dolláros kötvénykibocsátásunkban részt vegyenek, sőt a papírok 23%-át megvegyék. Egyelőre az alapkezelő tartja állásait, és amíg friss pénzek érkeznek hozzá, addig venni is fogja a magyar papírokat.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.